Új jelszó kérése
Kategóriák
  • Újdonságok
  • Mit, hova? Családi ház, bolt, ipartelep?
    •  
  • KOMPLETT AHD MEGFIGYELŐ SZETTEK
    •  
  • KOMPLETT IP MEGFIGYELŐ SZETTEK
    •  
  • AHD biztonsági kamerák
    •  
  • AHD DVR rögzítők
    •  
  • IP biztonsági kamerák
    •  
  • IP NVR rögzítők
    •  
  • Biztonságtechnikai kiegészítők
    •  
  • Panasonic okos otthon rendszer
  • iQAlarm okos riasztórendszer
    •  
  • Vadkamerák
  • Sportkamerák (SJCAM, Xiaomi, GoPro)
    •  
Ügyfélszolgálat

Héftő-Péntek: 8:00-16:30

+36 (20) 442 88 43

Kérdések

+36 (20) 566 99 30

Műszaki támogatás

Budapesti szaküzletünk

Pécsi szaküzletünk

Viszonteladóink

Telepítőink

ÁTVÉTEL

Info 13.00-ig leadott megrendeléseket a következő munkanap veheti át.

Fuvardíjak a bruttó végösszegtől függően

1 - 4 999Ft 2 000Ft
5.000 - 50 000Ft 1 300Ft
50 000Ft felett INGYENES

Kiszállítási módok

  • Royal-Sprint futár
  • MPL futár

Postapontok

  • Posták
  • MOL kutak
  • Coop üzletek
  • Csomagautomaták

A pécsi és budapesti üzletünkben ingyenesen átveheti a megrendeléseit!

További részeltek: ITT

Telepítés
Telepítés

Biztonsági rendszerek telepítése, távfelügyelete az ország több pontján:

Leopárd élőben
Összehasonlítás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
TOP termékek

Tudástár - kamerarendszerekhez

2017.07.21 16:04
Kamerás megfigyelőrendszerek törvényi szabályozása

  

Számos esetben tapasztalható, hogy áruházakban, bankokban vagy egyéb helyiségekben kamerarendszer kerül elhelyezésre, amelyet választásuk szerint a tulajdonosok, helyiség-használók maguk üzemeltetnek, vagy az üzemeltetéssel megbízhatnak egy vagyonvédelmi céget is.

Ha a  végfelhasználó saját maga üzemelteti a kamerarendszert

Végfelhasználható: nem vagyonőr, hanem pl. magán felhasználó (lakás, családi ház, nyaraló tulajdonosa/bérlője), vagy vállalkozó (üzlet, iroda tulajdonosa/bérlője). 

 

1. Figyelmeztető feliratok kötelező elhelyezése

A megfigyelt területeken figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni, ez lehet pl. a kínálatunkban megtalálható figyelmeztető matrica, tábla is. 

 

2. Rögzítési időtartam

A felvételek 3 napig őrizhetőek meg, majd törölni kell azokat, vissza nem állítható módon. Ennél hosszabb ideig történő tárolásnál igazolni kell az okot, amely természetesen csak a rögzítés céljához kapcsolódhat. Így a felvétel megőrizhető 30 napig, ha nyilvános rendezvényen az élet és testi épség védelmét szolgálta, de bankfióknál akár 60 nap is lehet a megőrzés ideje. A megőrzés ideje alatt a védelmet biztosítani kell, azaz illetéktelenektől védeni kell a megtekintést. A Sec-CAM rögzítőkön beállítható a rögzített felvételek automatikus törlése / beállítható max. rögzítési időtartama. Beállítható, hogy a megadott időtartamnál régebbi felvételek automatikusan törlésre kerüljenek. A felhasználó által beállítható időtartam értékét napokban kell megadni, mely 1 és 50 nap közötti érték lehet.  Példa: ha a beállított érték 3 nap, akkor ebben az esetben a 3 napnál régebbi felvételeket automatikusan törli a rendszer.

  

3. A kamerákkal megfigyelhető terület

A kamerák irányítására is vonatkozik ajánlás, a látószögük csak a céllal összhangban lévő területre fókuszálhat, és nem irányíthatóak más tulajdonában álló épületre. A kamerák elhelyezésekor az emberi méltóság megőrzésére figyelni kell, nem lehet azt öltözőben, zuhanyzóban, illemhelyen, orvosi szobában, annak várójában elhelyezni. Kevéssé köztudott, de abban a helyiségben se lehet elhelyezni kamerát, ahol a dolgozók a munkaközi szünetüket töltik. Természetesen egy munkaszüneti napon, amikor nem dolgozik senki, megfigyelhetőek ezek a területek is, pl. őrzés céljából.

 

4. Munkahelyeken a munkáltatókra (tulajdonosokra) vonatkozó előírások 

Ha a kamerákat olyan helyiségben üzemeltetik, amelyben munkavégzés is folyik, amellyel kapcsolatos egyik fő elv továbbra is az, hogy a munkavállaló munkavégzése, annak intenzitása nem figyelhető meg kamerával, ezért alapvetően például vagyonvédelem, emberi élet, testi épség védelme stb. megengedettek a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelésnél.

 

4.1 Nyilatkozat a munkavállaló részéről

Amennyiben a tulajdonos vagy a helyiség használója saját maga üzemelteti a kamerarendszert, akkor az adatvédelem általános szabályait kell alkalmazni, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit, amely alapján az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulása szükséges az adatkezeléshez. Azaz a munkáltatónak a dolgozó munkaszerződéséhez csatolnia szükséges egy nyilatkozatot, amelyben a dolgozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés helyén kamerás megfigyelőrendszer működik. MINTA_a-munkahelyi-kamerarendszer-uzemeltetesenek-szabalyozasa.doc

 

Munka Törvénykönyve (Mt.): A 2013-ban hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (Mt.) is tartalmaz a munkahelyen létesített megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos szabályozást. Az Mt. szerint a munkavállaló kötelessége a munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére állni, az utasításai szerint munkát végezni. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a dolgozót, de ez az ellenőrzés, annak módszerei, nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A dolgozókat tájékoztatni kell a megfigyelésről. A tájékoztatásban szerepelnie kell, hogy milyen célból telepítik a kamerákat és hogy hová irányulnak. A megfigyelt területeken figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni. 

 

Az Mt-ben olvasható felhatalmazás mellett szükség van arra is, hogy a garanciális követelményeknek eleget tegyen a vállalkozás, azaz elsődlegesen csak az élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, banktitok védelme, vagyonvédelem érdekében használható a kamerás megfigyelés. A kamerák elhelyezésekor az emberi méltóság megőrzésére figyelni kell, nem lehet azt öltözőben, zuhanyzóban, illemhelyen, orvosi szobában, annak várójában elhelyezni. Kevéssé köztudott, de abban a helyiségben se lehet elhelyezni kamerát, ahol a dolgozók a munkaközi szünetüket töltik. Természetesen egy munkaszüneti napon, amikor nem dolgozik senki, megfigyelhetőek ezek a területek is, pl. őrzés céljából.

 

4.2 NAIH adatvédelmi nyilvántartás  

A munkáltató a megfigyelés révén adatkezelő lesz, eleget kell tennie adatvédelmi kötelezettségének, úgy, hogy az a hatóság (NAIH) ellenőrzésekor igazolható legyen. Az adatkezelést be kell jelenteni a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába, amennyiben olyan terület kerül megfigyelés alá, ahová nem csak dolgozók léphetnek be, hanem külső személyek is, például egy bolt esetében.

  

4.3 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nemrég kiadott ajánlás

A munkáltatók számára a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nemrég kiadott ajánlásban - bár az ajánlás is megállapítja, hogy a vagyonvédelmi törvény nem fedi le a munkaviszony során felmerülő valamennyi körülményt - a munkajogi és adatvédelmi alapelvek mellett részletes munkajogi szabályozás híján a vagyonvédelmi törvény garanciális szabályait is figyelembe fogja venni a Hatóság az egyes megfigyelőrendszerek jogszerűségének megítélésekor. 

NAIH_ajanlas-a-munkahelyi-kameras-megfigyelesre.pdf 

2005-CXXXIII-hatalyos_vagyonvedelmi_torveny.pdf

 

5. Társasházakra vonatkozó előírások összegzése

Mind a lakásszövetkezeteknél, mind a társasházaknál a törvény hatálybalépését megelőzően létesített kamerarendszerek esetében a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül módosítani kell a belső szabályzatokat az új törvényi rendelkezés alapján. (Üzemeltető személy kijelölése, adatvédelmi, megőrzési, tájékoztatási kötelezettségek, szabályozása.) 

 

Kiegészült a törvény a társasház közös tulajdonában álló közös használatra szolgáló épületrészek megfigyelését szolgáló megfigyelő rendszer működtetési szabályaival. A kiegészített szabályozás szerint a kamerarendszer kiépítésével érintett épület, épületek tulajdonosai az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados közgyűlési többségű döntésével járulhatnak hozzá a megfigyelő rendszer kiépítéséhez. Ugyanakkor gondoskodnia kell a társasháznak a kamerarendszer üzemeltetőjéről is, aki személy és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozói tevékenység szabályairól megfelelő képesítéssel rendelkezik. A megfigyelő rendszer nem irányulhat a tulajdonos lakásának, nyílászárójának irányára és a megfigyelő rendszer által rögzített felvételek legfeljebb 15 napig őrizhetők meg. Ezt követő időszakban a felvétel csak külön szabályok szerint őrizhető meg. 

Mit nem lehet megfigyelni? 

A kamerarendszer felállítása során fontos kiemelni azt a gyakorlati jellegű szabályozást, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Továbbá, nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (például: öltöző, illemhely).

 

Feliratok, információk elhelyezése

Természetesen jelen esetben is felmerülhet a társasházba belépő harmadik személyek képmás és hangfelvételhez kapcsolódó joga, amely tekintetében jogszabály a jól látható helyen elhelyezett, jól olvasható figyelemfelhíváson kívül megkívánja, hogy az kamerarendszer üzemeltetője személyének és elérhetőségének megjelölését is.

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

 

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A tájékoztatás módja

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására.

 

A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is, utóbbi kötelessége pedig, hogy érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztassa a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról.

Tájékoztatni kell az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira is .

Adatvédelmi szabályzat

A korábbiakban a szabályozás alapját a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt 2012. január 1. napjával felváltotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amely számos ponton változást hozott.

 

Többek között előírja, hogy lakóházak bekamerázása esetében kötelező adatvédelmi szabályzatot létrehozni és ezt a társasház szervezeti és működési szabályzatának részévé kell tenni. (A társasházi törvény is tartalmazza.) A kamerák üzemeltetéséről szóló tájékoztatást (adatvédelmi szabályzatot) az érintettekkel (lakókkal) hitelt érdemlő módon közölni kell, lehetőleg írásban átvetetni, de minimum bizonyítható módon kifüggeszteni a társasház bejáratához, hogy az érintettek tisztában legyenek az adatvédelmi törvényben lefektetett jogaikkal, valamint a jogérvényesítés lehetőségeivel.

 

Bejelentési kötelezettség 

Az új Adatvédelmi törvény megszabja, ahol kamerarendszert üzemeltetnek, ott ezt be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál nyilvántartás céljából.

Hivatásos, megbízott adatkezelő

A személyes adatok védelme az értékek védelméhez hasonlóan szakértelmet kíván. Ha a társasház kamerarendszert üzemeltet, kötelező adatkezelőt megbíznia annak kezelésére és használatára. Ezt pedig csak az Adatvédelmi- és a Vagyonvédelmi törvény jogszabályaiban előírt végzettségű személy teheti meg. Ráadásul az adatkezelést végző személynek a nap 24 órájában elérhetőnek kell lennie, hiszen senki sem tudhatja előre, mikor történik olyan esemény, ami azonnali cselekvést kíván.       

Ha vagyonőrök üzemeltetik a kamerarendszert

A vagyonőrök által üzemeltethető kamerarendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyes adatkezelések folytatására törvényi felhatalmazást is biztosít a vagyonvédelmi cégeknek.

 

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőri feladatok ellátására a megbízójával kötött szerződés keretei között, a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítése céljából készíthet, illetve kezelhet.

 

Amennyiben a vagyonőr üzemelteti az elektronikus megfigyelőrendszert, akkor a kamerás megfigyelés kapcsán a vagyonőr minősül adatkezelőnek minősül, vagyis a vagyonőr az, aki a vonatkozó jogszabályok keretei között az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket meghozza, és végrehajtja, illetve az adatkezelési célt meghatározza, és az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget viseli.

 

Fontos kiemelni, hogy a vagyonőrök kamera-rendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhatnak, illetve, hogy a kamerarendszer működtetése során figyelemmel kell lenniük az adatvédelmi jogok és előírások betartására.

 

Alapesetben tehát a megfigyelt személy megfelelő tájékoztatása és kifejezett hozzájárulása szükséges az adott személyről történő felvétel készítéséhez, amely hozzájárulást ráutaló magatartással is meg lehet adni, például úgy, hogy a személy a megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a kamerával megfigyelt területre bemegy. Nem alkalmazható kamera-rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen.

 

A vagyonvédelmi törvény azonban tartalmaz egy kifejezett törvényi felhatalmazást is, amely esetben a törvényi rendelkezések betartásával az ott meghatározott adatkezelési célok érdekében nincs szükség az érintett személy hozzájárulására az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához. Az adatkezelési cél ilyen esetben kizárólag az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem lehet.

 

A kamerarendszer alkalmazásának további feltétele, hogy a vagyonőri megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, és a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá a technikai eszközök alkalmazására csak elengedhetetlenül szükséges mértékben kerüljön sor és az adatvédelmi jogok aránytalan korlátozásával ne járjon. Az adatkezelés feltételeire ilyenkor is részletes tájékoztatást kell adni az érintettek részére.

 

A vagyonvédelmi törvény részletesen meghatározza, hogy milyen határidőn belül kell törölni a törvényi felhatalmazással a fentiek szerint rögzített felvételeket. A törlési határidő - feltéve, hogy az adott felvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként nem került felhasználásra - alapesetben 3 munkanap, azonban bizonyos esetekben 30 vagy 60 nap is lehet. A felvételeket a bíróság, hatóságok felhívására haladéktalanul ki kell adni.

 

Előfordulhat olyan eset, hogy az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti (így például szerepel a felvételen), azt kéri, hogy a felvételeket ne semmisítsék meg. Ám ilyen esetben is legkésőbb egy meghatározott határidőn (többnyire 30 napon) belül meg kell semmisíteni a felvételeket, ha a felvételek kiadása érdekében a bíróság vagy más hatóság ilyen megkeresést nem intéz.

Webáruház készítés