Új jelszó kérése
Ügyfélszolgálat

Héftő-Péntek: 8:00-16:30

+36 (20) 442 88 43

Kérdések

+36 (20) 566 99 30

Műszaki támogatás

Budapesti szaküzletünk

Pécsi szaküzletünk

Viszonteladóink

Telepítőink

Szűrés
Raktárkészlet 
AHD / IP rendszer 
Felbontás 
Javasolt felhasználás 
Felbontás (MegaPixel) 
IR LED 
Fix/varifokális optika 
Tápellátás (kamerák) 
Analóg / IP kamerához kábel
Beltéri / kültéri kábel
AUDIÓ (hangrögzítés, mikrofon) 
Opcióban SD kártya 
Opciós mikrofonok max. száma 
Beépített WIFI (kamerába) 
Tápellátás (szettek) 
Ár
15 990 Ft - 728 990 Ft
ÁTVÉTEL

Info 13.00-ig leadott megrendeléseket a következő munkanap veheti át.

Fuvardíjak a bruttó végösszegtől függően

1 - 4 999Ft 2 000Ft
5.000 - 50 000Ft 1 300Ft
50 000Ft felett INGYENES

Kiszállítási módok

  • Royal-Sprint futár
  • MPL futár

Postapontok

  • Posták
  • MOL kutak
  • Coop üzletek
  • Csomagautomaták

A pécsi és budapesti üzletünkben ingyenesen átveheti a megrendeléseit!

További részeltek: ITT

Telepítés
Telepítés

Biztonsági rendszerek telepítése, távfelügyelete az ország több pontján:

Leopárd élőben
Összehasonlítás
Tanúsítvány
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
TOP termékek

Üzlethelyiség (pl. abc, trafik, ruha, gyógyszertár, műhely)

 Fő kategória >Mit, hova? Családi ház, bolt, ipartelep? >Üzlethelyiség (pl. abc, trafik, ruha, gyógyszertár, műhely)

Megfigyelő rendszer üzlethelyiségben (pl. abc, trafik, ruha, gyógyszertár, műhely)

 

Az elkövetők sehol sem szeretik a kamerákat, mozgásérzékelős lámpákat, a rácsokat, riasztókat és a túl bonyolult biztonsági záraktól is inkább távol tartják magukat. Az elkövetők  számára fontos szempont, hogy zökkenőmentesen és gyorsan bejussanak a tetthelyre, könnyen menekülhessenek onnan, valamint az is, hogy zavartalanul, dolgozhassanak a terepen. Nem szeretik, ha kamera figyeli és rögzíti a mozgásukat, öltözéküket. ismertetőjegyeiket, és azt sem, ha az elkövetés pontos időpontja másodpercre pontosan bizonyítható (azonosítás, bizonyíték, nincs alibi, más kamerák pl. városi térfigyelők felvételei visszakereshetőek). 

 

Üzletek (pl. élelmiszerboltok, trafikok, ruházi üzlet,  gyógyszertár) védelmének elemei:

  • Kamerás megfigyelőrendszer.
  • Riasztórendszer, tűzjelző rendszer, távfelügyelet, kivonulószolgálat. 
  • Áruvédelmi rendszerek (kapu, csipogó).
  • Élőerő (biztonsági őrök).  
  • Mechanikai védelem (biztonsági ajtók, zárak, rácsok, kerítés). 
  • Trükkök, praktikák, munkaszervezés. 

 

Sec-CAM kamerás megfigyelőrendszer fő célja a rögzítés, azonosítás és a megelőzés:

  • Lopások, besurranó tolvajok - az üzlet / dolgozók megkárosítása - ellen: az üzletbe érkező személyek rögzítése ruházat, arc, mozgás.
  • Az alkalmazottak munkájának "irányítása": pénzkezelés, árukezelés, feladatok elvégzése, udvariasságuk, konfliktuskezelésük, stb....
  • Vitás esetek bizonyítása: pl. átadott, visszaadott pénz.
  • A parkolóban található gépjárművek figyelése (lopás, károkozás). Betörés megelőzése, rögzítése, elkövetők azonosítása.
  • A nyitvatartási időn túl: betörés megelőzése, rögzítése, elkövetők azonosítása. 
  • Elrettentés, megelőzés: a rendőrségi statisztikák szerint a potenciális elkövetők inkább védelmi rendszerek nélküli célpontokat választanak. Célszerű kamerás figyelmeztető matricákat elhelyezni az ingatlanban.

Javasolt kamerák:  

  • Irodákba, rendelőkbe elsősorban az 1MP/ 2MP felbontású AHD rendszereket ajánljuk. 
  • Az AHD rendszerek felbontásban azonosak, de árban jóval kedvezőbbek az IP rendszereknél. 
  • WIFI IP rendszert abban az esetben ajánljuk, ha a vezetékhálózat kiépítése nem megoldható. 
  • Vezetékes IP rendszereket elsősorban komplex városi, közterületi térfigyelő rendszerekhez, nagyobb ipartelepekhez, üzemekhez, gyárakhoz ajánljuk. 
  • 2MP FULL HD 1080p felbontással, széles látószögben (80-110°) az egész terület is megfigyelhető, valamint digitális zoom-al is értékelhető, azonosítható felvételeket kapunk. Pl. arcot, rendszámot 14-16m-ről is felismerhetünk, azonosíthatunk.
  • Beltér: fix optikás dóm kamerák (1-2MP) + mikrofon hangrögzítéshez (ha szükséges).
  • Pénztár: fix optikás dóm kamera (1-2MP) + mikrofon hangrögzítéshez (ha szükséges).
  • Kültér: dóm, vagy csőkamerák (1-2MP).
  • Dolgozók megfigyeléséhez: rejtett kamera + mikrofon hangrögzítéshez (ha szükséges).

Gyakori kérdések:

  • Távoli elérés van? Igen, van. Interneten okostelefonról, számítógépről ingyenes programmal. 
  • Mozgásérzékelés van? Igen, van. Rögzítés csak mozgáskor, területkijelöléssel, állítható érzékenységi szintekkel. Napra, időpontra, kameránként állítható a rögzítőben. 
  • Riasztás van? Igen, van. Mozgásérzékeléskor, videójel vesztéskor, hálózati hiba estén szöveges e-mailt küld a rendszer. 
  • Sötétben is látnak a kamerák? Igen, látnak. A kamerákba beépített IR LED segítségével típustól függően min. 12m-es, de akár 50m-es éjszakai látótávolsággal rendelkeznek kameráink.
  • A menü magyar nyelvű? Igen! Sőt a telepítési és a felhasználói leírások is magyar nyelvűek. 
  • Mennyit időt lehet rögzíteni a winchesterre? Több tényezőtől is függ (pl.  a winchester méretétől, a kamerák számától és rögzítési felbontásától, stb..). Segítség: Sec-CAM_HDD_kalkulator_v1_3_HU.xls

 

Referenciák:

  • Magyaország: 1993 óta sok-sok ezer kereskedelmi üzletben működnek rendszereink. Metro áruházak, CBA / Coop / Real üzletek. Cinema City mozik (Budapes, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Zalaegerszeg, Sopron). 
  • Külföld: SPAR, Tesco, Ikea, Sainbury's, Matalan, TJX Europe, IBM, Bauhaus, Hornbach, Pfizer, stb... A komplex Cathexis rendszerek Londontól, Ausztráliáig, Dél-Afrikán és az USA-n keresztül, bevásárlóközpontokban, áruházakban, üzletláncokban, franchise üzletekben is megtalálhatóak. A világ vezető kiskereskedelmi láncai használnak Cathexis megoldásokat a kockázatok minimalizálása és a hatékonyság növelése érdekében.  

További több száz Komplett megfigyelő szett között is válogathat

(kameraszám szerint: 1-től - 32 kamerás változatig, 1MP/1.3MP/2MP/4MP felbontásban).  


Sorrend:


 

Bolti lopások megelőzésének lehetőségei

A bolti lopások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a megelőzés.

Munkaszervezés:

  • A bolti lopások elleni védekezés első lépése az üzlet belső rendjének, átláthatóságának biztosítása.
  • A lopások megelőzhetőek éber és mozgékony figyelemmel, az üzlettér gyakori és teljes áttekintésével, a bolti munkaruhás dolgozók jelenlétével. A lopni szándékozó eláll szándékától, ha ilyen magatartást észlel.
  • Az önkiszolgáló üzletben mindig legyen elegendő kosár, bevásárlókocsi, hogy ezek hiányára ne hivatkozhasson az árut a saját táskájába, ruházatába rejtő személy.
  • Célszerű az önkiszolgáló üzletekben minden esetben a forgalomhoz igazodó számú pénztárat működtetni a torlódások elkerülésére. Általában a zsúfolt helyeken történik az áru elrejtése.
  • Megoldás lehet az elektronikus áruvédelem vagy zárt láncú videó rendszer, tükörrendszer telepítése, esetlegesen álkamerák alkalmazása.
  • Célszerű – videokamerák alkalmazása esetén kötelező – már a bejáratnál figyelmeztető táblákat elhelyezni (felhívni a figyelmet a máshol vásárolt áruk bemutatására, őrző-védő szolgálatra, elektronikus áruvédő rendszerekre, bevásárló kosarak, kocsik kötelező használatára).
  • Lehetőségektől függően célszerű a vásárlók csomagjainak megőrzését segíteni. 

Belső vagyonvédelmi eszközök:

  • Kamerás megfigyelőrendszerek látható kamerákkal: Elhelyezésükkel a bolt kritikus területei jól beláthatóvá válnak. A megfigyelés, történhet akár az interneten keresztül is több rendszer összekötésével. A felvétel visszajátszható, bizonyító értékű lehet bizonyos esetekben. Az üzletek bejáratánál a vásárlókat tájékoztatni kell arról, hogy kamerával megfigyelt területre lépnek be.
  • Kamerás megfigyelőrendszerek rejtett kamerákkal: Működtetésük a látható kamerákhoz hasonlóan történik. Ebben az esetben is a bejáratnál fel kell hívni a vásárlók figyelmét alkalmazásukra. 
  • Tükrök: A kevésbé jól látható helyeken elhelyezve, figyelemmel kísérhető a vásárlók mozgása. Több különböző méretű tükörrel viszonylag jól beláthatóvá lehet tenni egy kisebb, vagy közepes méretű üzletet. Elsősorban a visszatartó hatása jelentős. „Olcsóbb" módszer, hatékonysága alacsonyony.
  • Zártrendszerű bemutató területek: Kordonnal, vagy egyéb eszközökkel lezárt területen helyezik el a viszonylag nagyobb méretű, értékesebb árukat. Ezáltal védve nem csak a lopástól, de a rongálástól is. A vevő kívánságára az eladó közvetlenül is bemutatja a kiválasztott terméket.
  • Zárak, rögzítő szerkezetek: Az értékesebb tárgyakat egy fix elemhez (oszlop, fal, polcrendszer, stb.) rögzítik. Az áru bemutatását nem zavarja, de csak a zár eltávolítása után vihető el onnan. Gyakran alkalmazzák műszerek, szerszámok, és egyéb műszaki eszközök önkiszolgáló értékesítésénél.
  • Bemutató vitrinek: Értékesebb kisebb méretű áruk bemutatására, és megőrzésére alkalmas. Pl. ékszerek, optikai eszközök, stb.
  • Őrök, rendészek: Élőerős vagyonvédelem. Fontos a vásárlói, dolgozói és beszállítói visszaélések elleni határozott és eredményes fellépés. Azonban elengedhetetlen a szakmai hozzáértésen felül a kulturált megjelenés, az udvarias magatartás, az emberi hang. Hatósági intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. Az őrök egyenruhában vagy civilben is dolgozhatnak s ezáltal, közelebb megfigyelve a gyanús tevékenységet, könnyebben lefülelhetőek a tolvajok. Leginkább a visszatartó hatás jelentős.
  • Próbafülkék megfigyelése: A próbafülkékben kamerák elhelyezése tilos! Korlátozni lehet viszont a bevitt ruhadarabok számát, és figyelemmel kísérni azok kikerülését. A megfigyelést végezhetik élőerővel vagy kamerákkal is, persze csak a próbafülkék előtti térben.
  • Elektronikus áruvédelem: Az elektronikus áruvédelmi rendszer három alapelemből épül fel: 1. Árun elhelyezett jelzőcímkék (az adó szerepét tölti be). 2. Jelzőcímkét hatástalanító (deaktiváló) eszköz (a deaktiválás fizetés esetén a pénztárnál vagy a csomagolóban történik). 3. Jelző (detektáló) rendszer (a nem hatástalanított jelzőcímkét érzékelő és hanggal, esetleg fénnyel riasztó rendszer.

 

 

Bolti betörések megelőzése

Riasztórendszer - Távfelügyelet - Kivonulószolgálat 

 

A Kamerarendszer és a riasztórendszer is, két különböző, önálló biztonságtechnikai rendszer.  

A kamerarendszer - megfigyel:

  • Az utólagos bizonyításban, az elkövetők azonosításában nyújt segítséget.
  • A riasztórendszer által küldött riasztási eseménykor interneten keresztül megtekinthetjük az élő, vagy rögzített kamerafelvételeket is. 
  • Természetesen a kamerák elrettentő, megelőző szerepe sem elhanyagolható. 

 

A riasztórendszer - riaszt:

  • Riasztási eseménykor figyelmeztet (hangjelzés, telefonhívás). 
  • Riasztási eseménykor (mozgás, nyitás, füst, üvegtörés) hangjelzést adhat valamint telefonon értesítést küldet az értesítendő személyek számára (pl. tulajdonos, távfelügyelet, kivonulószolgálat).  
  • Riasztóközpont: a rendszer fő része, fogadja és továbbítja az érzékelők jelzéseit, kommunikál a felügyeleti rendszerrel, fajtája az érzékelők számától függ.
  • Kezelő: a legtöbb rendszernél választható LED vagy LCD kijelzős kezelő, a rendszer be-, illetve kikapcsolását végezhetjük ezzel az egységgel
  • Kültéri és beltéri hang és fényjelző.  Riasztás alkalmával a kültéren hang-fényjelző működésbe lép. Belső akkumulátornak köszönhetően áramszünet, szabaotázs esetén is jelez. Szabotázsvédelmi kapcsolókkal van ellátva az illetéktelen szétszerelés illetve a lefeszítés azonnali riasztására.
  • Beltéri mozgásérzékelő: Többnyire mikrohullámú radaros érzékelők. Mozgást érzékelve, fény vagy hangjelzést adnak, esetleg beindítják a videó kamerát.
  • Kültéri mozgásérzékelő: Többnyire mikrohullámú radaros érzékelők. Mozgást érzékelve, fény vagy hangjelzést adnak, esetleg beindítják a videó kamerát.
  • Infrasorompó: Infravörös tartományban működő optikai adó-vevő pár. Kettő, vagy többsugaras változatai léteznek. Ha az adó és a vevő között valamilyen tárgy vagy személy helyezkedik el, a vevő nem érzékeli az adó által kibocsátott jelet, és riasztást jelez.
  • Nyitás érzékelő: Mágneses kontaktus segítségével jelzi az ajtó ill. ablak állapotát.
  • Akusztikus üvegtörés érzékelő: Mikrofon és egy speciális szűrő segítségével érzékeli az üvegtörés hangját.
  • Rezgésérzékelő: (falbontás és fúrás védelem): Mechanikai, vagy mikrofonos (testhang érzékelő) érzékelők, melyek a gyenge falak bontását, illetve a páncélszekrények fúrását hivatottak jelezni.
  • Kábel mikrofon (kerítésvédelem): Speciális kábel, amely egy központi vezérlőbe vezeti a kerítésről érkező legapróbb zajokat, ahol intelligens jelfeldolgozás segítségével jelezhető a behatolás és kiszűrhető a természetes zaj.
  • Lépésérzékelő: Padlóra helyezett érzékelő háló, ami észleli a behatoló lépéseit.
  • A működő kültéri hang-fényjelző, a mozgásérzékelők, valamint a kihelyezett táblák is elriaszthatják a potenciális elkövetőket. 
  • Javasolt, ismert és elismert riasztó márkák: pl. Bosch, Dsc, Napco, Paradox, Satel, SatAlarm. 

 

Távfelügyelet, kivonulószolgálat - állandó ügyelet, készenlét - havidíjas szolgáltatás: 

  • Távfelügyelet: Állandó 24 órás ügyelet. Betörés, tűzeset, támadás, nyitás-zárás és műszaki állapot változás esetén a riasztórendszer a távfelügyeleti központokba jelzést küld, mely alapján a távfelügyelet haladéktalanul megteszi az ingatlan védelmében a Megrendelő által kért intézkedést. A diszpécserek értesítik a megadott értesítendő személyt vagy szervezetet. A távfelügyelet havidíjas szolgáltatás. Magánszemélyeknek kb. 3.000-8.000Ft/hó (településenként eltérő). 
  • Kivonulószolgálat: Szintén egy állandó 24 órás szolgáltatás. Riasztási esemény bekövetkeztekor a diszpécserszolgálat nem csak értesít, hanem azonnal a helyszínre irányítja az intézkedő akciócsoportot. A járőrszolgálat a jogszabályokban meghatározottak szerint jár el, kivizsgálja a riasztást kiváltó okot, meghiúsítja a folyamatban lévő károkozást, valamint a hatóságok megérkezéséig biztosítja a helyszínt. Ha szükséges, akkor értesítik az illetékes hatóságot, és a kiérkezésükig biztosítják a helyszínt. A távfelügyeleti diszpécser központ munkatársai a megadott sorrend szerint megjelölt személyek vagy szervezetek közül az elsőnek elérhetőt értesítik. Hatóságok csak az ügyfél erre vonatkozó külön megállapodása alapján adhatók meg.

Mechanikus eszközök: 

  • Rácsok.
  • Zárak, lakatok.
  • Biztonsági fólia.
  • Szereltessünk fel biztonsági zárat az ajtó belső tokjára illesztve (emelőkaros, hevederes). Egy ilyen biztonsági zár, csak saját kulccsal nyitható. Ha a betörő a zár kitörésével próbálkozna, az még belülről sem sikerülne neki. Ám ha a betörő az ablakon keresztül mégis bejutna a lakásba, az ajtón keresztül akkor sem tud semmit kivinni.
  • Az ingatlan nyílászárói legyenek jó állapotban! Minden kültéri ajtóra szereltessen 5 pontos zárszerkezetet! Az ajtóra szereltessen jó minőségű biztonsági zárat. Rendelkezzen az ajtó többféle zárral, biztonsági lánccal, nyitásjelzővel, kémlelővel. Az ingatlan ablakait lássa el zárral, nyitásjelzővel, esetleg ráccsal. A nyílászárókat mindig zárja be, a kulcsokat tartsa távol az ajtótól, vagy az ablaktól.
  • Gondoskodjon a melléképülete, garázsa biztonságáról is. Lássa el minőségi nyílászáróval és zárja is azokat.
  • A betörés esélyének csökkentése céljából nézzünk körül az udvaron, kertben, hogy nincs-e olyan tárgy az ablakok közelében, amely esetleg segítséget nyújthatnak a betörőknek. Az üzlet körül például ne maradjon kint létra vagy egyéb kerti bútor. Ezeket lehetőség szerint tároljuk beltérben, de mindenképpen zárható helyen.
  • Gépkocsiját zárja le akkor is, ha az udvarán, vagy a garázsban tárolja. Ne hagyjon értékeket a járművében! Havazáskor a kocsibejáróról, valamint a járdákról takarítsa le a havat.
  • Ne tartson az üzletben nagyobb mennyiségű készpénzt! Értékeit tárolja megfelelően biztonságos helyen (Pl. rögzített trezorban). Vezessen listát értékeiről, jelölje meg azokat egyedi jelöléssel!
  • Fokozott figyelmet tanúsítson, ha nagyobb összeget vesz fel a pénzintézetben, vagy a postástól nagyobb összegű készpénzt vesz át, mivel az elkövetők kifigyelhetik, és könnyen áldozattá válhat! Ezért lehetőség szerint ne tartson otthon nagyobb összegű készpénzt!
  • Érdemes beszerezni néhány időzítő kapcsolót, amelyekkel szabályozható, melyik lámpa mikor kapcsolódjon be magától a távolléte alatt, azt a látszatot keltve, hogy vannak az üzletben. Ezt a célt szolgálja a tv szimulátor is, amely ideális segédeszköz. A készülékbe beépített elektronika véletlenszerű sorrendben be és kikapcsolja, ezáltal egy bekapcsolt TV készüléket szimulál.
  • Figyeljen környezetére! Ismerje meg szomszédjait, ápoljon velük jó viszonyt! Figyeljenek egymás értékeire! Tartson kapcsolatot a helyi körzeti megbízottal, vagy a polgárőrség önkénteseivel. Ismerje meg lakóhelye történéseit. Tájékozódjon rendszeresen a bűnmegelőzés lehetőségeiről. www.veledvagyunk.hu

  

MEGFIGYELŐ RENDSZEREK - TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

    

Végfelhasználható álltal üzemeltett rendszerekre vonatkozó előírások: nem vagyonőr, hanem pl. magán felhasználó (lakás, családi ház, nyaraló tulajdonosa/bérlője), vagy vállalkozó (üzlet, iroda tulajdonosa/bérlője). 

 

Figyelmeztető feliratok kötelező elhelyezése

A megfigyelt területeken figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni, ez lehet pl. a kínálatunkban megtalálható figyelmeztető matrica, tábla is. 

 

Rögzítési időtartam

A felvételek 3 napig őrizhetőek meg, majd törölni kell azokat, vissza nem állítható módon. Ennél hosszabb ideig történő tárolásnál igazolni kell az okot, amely természetesen csak a rögzítés céljához kapcsolódhat. Így a felvétel megőrizhető 30 napig, ha nyilvános rendezvényen az élet és testi épség védelmét szolgálta, de bankfióknál akár 60 nap is lehet a megőrzés ideje. A megőrzés ideje alatt a védelmet biztosítani kell, azaz illetéktelenektől védeni kell a megtekintést. A Sec-CAM rögzítőkön beállítható a rögzített felvételek automatikus törlése / beállítható max. rögzítési időtartama. Beállítható, hogy a megadott időtartamnál régebbi felvételek automatikusan törlésre kerüljenek. A felhasználó által beállítható időtartam értékét napokban kell megadni, mely 1 és 50 nap közötti érték lehet.  Példa: ha a beállított érték 3 nap, akkor ebben az esetben a 3 napnál régebbi felvételeket automatikusan törli a rendszer.

 

A kamerákkal megfigyelhető terület

A kamerák irányítására is vonatkozik ajánlás, a látószögük csak a céllal összhangban lévő területre fókuszálhat, és nem irányíthatóak más tulajdonában álló épületre. A kamerák elhelyezésekor az emberi méltóság megőrzésére figyelni kell, nem lehet azt öltözőben, zuhanyzóban, illemhelyen, orvosi szobában, annak várójában elhelyezni. Kevéssé köztudott, de abban a helyiségben se lehet elhelyezni kamerát, ahol a dolgozók a munkaközi szünetüket töltik. Természetesen egy munkaszüneti napon, amikor nem dolgozik senki, megfigyelhetőek ezek a területek is, pl. őrzés céljából.

 

Munkahelyeken a munkáltatókra (tulajdonosokra) vonatkozó előírások 

Ha a kamerákat olyan helyiségben üzemeltetik, amelyben munkavégzés is folyik, amellyel kapcsolatos egyik fő elv továbbra is az, hogy a munkavállaló munkavégzése, annak intenzitása nem figyelhető meg kamerával, ezért alapvetően például vagyonvédelem, emberi élet, testi épség védelme stb. megengedettek a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelésnél.

 

Nyilatkozat a munkavállaló részéről

Amennyiben a tulajdonos vagy a helyiség használója saját maga üzemelteti a kamerarendszert, akkor az adatvédelem általános szabályait kell alkalmazni, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit, amely alapján az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulása szükséges az adatkezeléshez. Azaz a munkáltatónak a dolgozó munkaszerződéséhez csatolnia szükséges egy nyilatkozatot, amelyben a dolgozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés helyén kamerás megfigyelőrendszer működik. MINTA_a-munkahelyi-kamerarendszer-uzemeltetesenek-szabalyozasa.doc

 

Munka Törvénykönyve (Mt.): A 2013-ban hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (Mt.) is tartalmaz a munkahelyen létesített megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos szabályozást. Az Mt. szerint a munkavállaló kötelessége a munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére állni, az utasításai szerint munkát végezni. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a dolgozót, de ez az ellenőrzés, annak módszerei, nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A dolgozókat tájékoztatni kell a megfigyelésről. A tájékoztatásban szerepelnie kell, hogy milyen célból telepítik a kamerákat és hogy hová irányulnak. A megfigyelt területeken figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni. 

 

Az Mt-ben olvasható felhatalmazás mellett szükség van arra is, hogy a garanciális követelményeknek eleget tegyen a vállalkozás, azaz elsődlegesen csak az élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, banktitok védelme, vagyonvédelem érdekében használható a kamerás megfigyelés. A kamerák elhelyezésekor az emberi méltóság megőrzésére figyelni kell, nem lehet azt öltözőben, zuhanyzóban, illemhelyen, orvosi szobában, annak várójában elhelyezni. Kevéssé köztudott, de abban a helyiségben se lehet elhelyezni kamerát, ahol a dolgozók a munkaközi szünetüket töltik. Természetesen egy munkaszüneti napon, amikor nem dolgozik senki, megfigyelhetőek ezek a területek is, pl. őrzés céljából.

 

NAIH adatvédelmi nyilvántartás  

A munkáltató a megfigyelés révén adatkezelő lesz, eleget kell tennie adatvédelmi kötelezettségének, úgy, hogy az a hatóság (NAIH) ellenőrzésekor igazolható legyen. Az adatkezelést be kell jelenteni a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába, amennyiben olyan terület kerül megfigyelés alá, ahová nem csak dolgozók léphetnek be, hanem külső személyek is, például egy bolt esetében.

  

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nemrég kiadott ajánlás

A munkáltatók számára a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nemrég kiadott ajánlásban - bár az ajánlás is megállapítja, hogy a vagyonvédelmi törvény nem fedi le a munkaviszony során felmerülő valamennyi körülményt - a munkajogi és adatvédelmi alapelvek mellett részletes munkajogi szabályozás híján a vagyonvédelmi törvény garanciális szabályait is figyelembe fogja venni a Hatóság az egyes megfigyelőrendszerek jogszerűségének megítélésekor. 

NAIH_ajanlas-a-munkahelyi-kameras-megfigyelesre.pdf 

2005-CXXXIII-hatalyos_vagyonvedelmi_torveny.pdf

 

Mit nem lehet megfigyelni? 

A kamerarendszer felállítása során fontos kiemelni azt a gyakorlati jellegű szabályozást, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Továbbá, nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (például: öltöző, illemhely).

 

Feliratok, információk elhelyezése

Természetesen jelen esetben is felmerülhet a társasházba belépő harmadik személyek képmás és hangfelvételhez kapcsolódó joga, amely tekintetében jogszabály a jól látható helyen elhelyezett, jól olvasható figyelemfelhíváson kívül megkívánja, hogy az kamerarendszer üzemeltetője személyének és elérhetőségének megjelölését is.

 

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

 

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

 

 

Bejelentési kötelezettség 

Az új Adatvédelmi törvény megszabja, ahol kamerarendszert üzemeltetnek, ott ezt be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál nyilvántartás céljából.   

 

Ha vagyonőrök üzemeltetik a kamerarendszert

A vagyonőrök által üzemeltethető kamerarendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyes adatkezelések folytatására törvényi felhatalmazást is biztosít a vagyonvédelmi cégeknek.

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőri feladatok ellátására a megbízójával kötött szerződés keretei között, a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítése céljából készíthet, illetve kezelhet.

Amennyiben a vagyonőr üzemelteti az elektronikus megfigyelőrendszert, akkor a kamerás megfigyelés kapcsán a vagyonőr minősül adatkezelőnek minősül, vagyis a vagyonőr az, aki a vonatkozó jogszabályok keretei között az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket meghozza, és végrehajtja, illetve az adatkezelési célt meghatározza, és az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget viseli.

Fontos kiemelni, hogy a vagyonőrök kamera-rendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhatnak, illetve, hogy a kamerarendszer működtetése során figyelemmel kell lenniük az adatvédelmi jogok és előírások betartására.

Alapesetben tehát a megfigyelt személy megfelelő tájékoztatása és kifejezett hozzájárulása szükséges az adott személyről történő felvétel készítéséhez, amely hozzájárulást ráutaló magatartással is meg lehet adni, például úgy, hogy a személy a megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a kamerával megfigyelt területre bemegy. Nem alkalmazható kamera-rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen.

A vagyonvédelmi törvény azonban tartalmaz egy kifejezett törvényi felhatalmazást is, amely esetben a törvényi rendelkezések betartásával az ott meghatározott adatkezelési célok érdekében nincs szükség az érintett személy hozzájárulására az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához. Az adatkezelési cél ilyen esetben kizárólag az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem lehet.

A kamerarendszer alkalmazásának további feltétele, hogy a vagyonőri megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, és a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá a technikai eszközök alkalmazására csak elengedhetetlenül szükséges mértékben kerüljön sor és az adatvédelmi jogok aránytalan korlátozásával ne járjon. Az adatkezelés feltételeire ilyenkor is részletes tájékoztatást kell adni az érintettek részére.

A vagyonvédelmi törvény részletesen meghatározza, hogy milyen határidőn belül kell törölni a törvényi felhatalmazással a fentiek szerint rögzített felvételeket. A törlési határidő - feltéve, hogy az adott felvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként nem került felhasználásra - alapesetben 3 munkanap, azonban bizonyos esetekben 30 vagy 60 nap is lehet. A felvételeket a bíróság, hatóságok felhívására haladéktalanul ki kell adni.

Előfordulhat olyan eset, hogy az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti (így például szerepel a felvételen), azt kéri, hogy a felvételeket ne semmisítsék meg. Ám ilyen esetben is legkésőbb egy meghatározott határidőn (többnyire 30 napon) belül meg kell semmisíteni a felvételeket, ha a felvételek kiadása érdekében a bíróság vagy más hatóság ilyen megkeresést nem intéz. 

 

Bolti lopások jellemzői

Külső elkövetők részéről:

  • A termék elrejtése ruha alá, táskába, zsebbe.
  • „Bélelt” szatyor használata, elektromágneses árnyékolás céljából.
  • A vonalkód kicserélése.
  • Az áru másik áruban rejtése.
  • Több ruhadarab felvétele egymásra.
  • Élelmiszerek helyszíni elfogyasztása.
  • Bevásárlókocsiban, szatyorban „felejtett” áru kivitele.

Külső elkövetők részéről, belső (dolgozói) segítséggel:

  • A dolgozó által előkészített (eltávolított árukódú) áru elvitele.
  • Más csomagolásban kivitt áruk.
  • A pénztáros hatástalanítja az áruvédő kódokat, de az árat nem üti be a pénztárgépbe.
  • Pénztárgépbe nem annyit (kevesebbet) üt be a pénztáros.
  • Nem az összes mennyiséget viszik be a pénztárgépbe.
  • A külső csomagolóanyagba jóval drágább terméket csomagolva.

Belső dolgozók részéről:

  • Storno számla kibocsátása.
  • Indokolatlan leselejtezés.
  • Összejátszás a beszállítókkal.
  • Termék hulladékba rejtése.
  • Promóciós termékek eltulajdonítása.
  • A házhoz szállítandó termékek „kétszeri” kiszállításra történő előkészítése és kivitele az áruház saját gépkocsijával.
  • Engedély nélküli árleszállítás, majd a leszállított értékű áruk megvásárlása.

Jellemző helyszínek: 

  • Kis alapterületű üzleteknél az üzlet teljes területe.
  • A berendezési tárgyak takarásában található terület.
  • A próbafülke  a raktárak, az árufeltöltő folyosók.
  • A hulladékgyűjtő területek.
  • Az üzletek hátsó raktárának ajtaja.

 

Jellemző időpontok:

  • Nagy forgalmú napokon.
  • Ünnepnapokat közvetlenül megelőző napokon.
  • Akcióváltás napján.
  • Fizetésnapokon.
  • Rendezvények idején.
  • 13-15 óra között a tanítási idő végén.
  • 14-17 óra között a munkaidő végén.
  • 22 óra után, amikor a vendéglátóhelyek bezárnak.
  • Rendkívüli események bekövetkezésének idején.
  • Raktárfeltöltések napján.
  • Árufeltöltés időszakában. 

 

Eljárási kódex bolti lopás esetén:

  • A bolti lopással gyanúsítható személlyel szembeni fellépésre.
  • Bizonyos jogszabályi alapelveket be kell tartani a lopással gyanúsítható személlyel szembeni fellépés során.

Jogszabályi alapelvek: 

1/ Polgárjogi szempontból:

1.1 A személyhez fűződő jogokat nem sérti a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. (1959. évi IV. törvény 75.§.) A lopással gyanúsítható személyt – hozzájárulás hiányában -, a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatársai nem ellenőrizhetik (testi vagy ruházati motozás), személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait.

1.2 A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a személyi szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. (1959. évi IV. törvény 76.§.) Tilos a lopással gyanúsítható személyt az üzlet elhagyásában erőszakkal akadályozni (kivéve lásd 3.3 pont) fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazni, nyilvános helyen, pl. a vevőtérben, magatartására, személyére nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni.

1.3 Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (1959. évi IV. törvény 193.§.) A tettenért személy az eltulajdonított árut, amelynek ellenértéket – a pénztárvonalat elhagyva - bizonyítottan nem fizette ki, köteles a bolt munkatársának kiadni. 

2/ Büntetőjogi szempontból:

2.1 …A jogos védelem azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a bolti lopással gyanúsított személy erőszakosan lép fel az üzlet vagy az őrző-védő szolgálat alkalmazottaival szemben. Így például félrelöki, földre taszítja, megüti a vele szemben fellépőt, tettleg bántalmazza, az árut, üzletberendezést rongálja. Ezekben az esetekben a bolt, őrző-védő szolgálat munkatársának fellépése alapvetően az alkalmazottak testi épségének és a vagyoni érték megóvásának erejéig terjedhet, ezt meghaladó mértékű fellépés már nem jogszerű.

3/ Büntetőeljárásjogi szempontból:

3.1. Kényszerintézkedésre csak hatóság jogosult. (1973. évi I. törvény 4.§.)

3.2. Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni. (1973. évi I. törvény 60.§.)

3.3. A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. (1973. évi I. törvény 91.§. (5) bekezdés) Az Alkotmány 58.§ (1) bekezdésben foglalt szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga – alkotmányos cél érdekében – megfelelő garanciák mellett korlátozható.

Fellépés tettenéréskor

Megalapozott gyanú esetén a udvarias, gyors, határozott, törvényes fellépésre van szükség. 

  • Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre.
  • A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét.
  • A pénztártól már távozott személyt, - ha gyanú merült fel arra, hogy eltulajdonított árut / árukat nem fizette ki – még az üzletben tartózkodása alatt határozottan, udvariasan – olyan módon és helyen, hogy a többi vásárló körében ne keltsen feltűnést – fel kell kérni arra, járuljon hozzá ellenőrzéséhez a helyzet tisztázása érdekében, ha a pénztárnál fizetés is történt, úgy a vásárlási blokk alapján (irodában vagy raktárban).
  • Amennyiben az ellenőrzéstől elzárkózik, közölni kell vele, hogy ebben az esetben rendőr hívására kényszerülnek és annak kiérkezéséig ne hagyja el az üzletet.
  • Figyelmeztetni kell, hogy magatartását többen figyelemmel kísérték.
  • Tilos a tettenért személyt - testi vagy ruházati motozásnak alávetni, - nyilvános helyen (pl. Vevőtérben) a szabálysértő magatartásra nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni, kioktatni, - fizikai kényszerítő körülményeket alkalmazni, személyes szabadságában korlátozni (ide nem értve a I./3.3. pontban foglaltakat).
  • El kell kerülni a vásárlók szúrópróbaszerű – alapos gyanú nélküli – közvetlen ellenőrzését.

Eljárás lopás esetén

 

  1. Bolti lopás esetén bizonyítékként értékelhető:
    • alkalmazottak tanúvallomása
    • őrző-védő szolgálat alkalmazottainak tanúvallomása
    • vevő tanúvallomása
    • az esetről készült videofelvétel
    • beismerő vallomás (ám azt semmilyen eszközzel nem lehet kikényszeríteni)
  2. Amennyiben a lopással gyanúsított személyről bebizonyosodik, hogy az 5,000 Ft értéket el nem érő árut eltulajdonította, jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hatósági eljáráshoz szükséges adatokat. A jegyzőkönyvet alá kell íratni a tanúkkal és a gyanúsítottal. Ha az aláírást megtagadja, rendőrt kell hívni.
  3. Az irodában a tetten érő dolgozón vagy a biztonsági őrön kívül még egy, - lehetőség szerint kettő – személy feltétlenül tartózkodjék tanúként, így az üzletvezetővel vagy helyettesével együtt 3 ill. 4 fő.
  4. A jegyzőkönyv felvétele és aláírása után az eljárás alá vont személyt meg kell kérdezni arról, hogy megvásárolja-e az eltulajdonított árut vagy sem.
    • Ha megvásárolja, esetleg el lehet tekinteni a további eljárástól.
    • Amennyiben nem vásárolja meg, közölni kell, hogy szabálysértést, bűncselekményt követett el és az ügyben a kereskedelmi vállalkozás hatósági feljelentést tesz.
  5. Nagy összegű (5000 Ft értéket meghaladó értékű) áru eltulajdonításakor, minden esetben rendőrt kell hívni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az eljárás alá vont személyt, vevőt ismételten tetten érik. 
  6. A lopási esemény kezelése higgadt, nyugodt, határozott intézkedést igényel: - durva konfliktus ne keletkezzen, - az üzlet normális menetét ne zavarják meg, - személyiségi jogok ne sérüljenek.
  7. A gyanúsítottat az eljárás befejezése után minden feltűnést kerülve (így pl. raktári kijáraton át) kell az utcára kikísérni.

Bolti lopás esetére jegyzőkönyv minta (nyomtatványboltban megvásárolható): 

Bolti lopás esetére jegyzőkönyv minta (nyomtatványboltban megvásárolható):

Bolti lopás esetére feljelentés minta (letölthető doc. formátumban): rendorsegi_feljelentes_bolti_lopas_miatt_iratminta.doc

Célszerű nagyon körültekintően eljárni a bolti lopással gyanúsított személlyel szemben, előfordulhat, hogy az eltulajdonítási szándékot észlelő biztonsági őr, bolti dolgozó, esetleg egy vevő észlelését követően:

  • A gyanúsított az elrejtett árut időközben valahova letette,
  • A vevő figyelmetlenül árut tett zsebre (pl. cigarettát), majd a hibát kiküszöbölve a kosarába tette.
  • Az észlelő tévedett. Ezekben az esetekben nincs jogalapja az intézkedésnek. Amennyiben a bolti eljárás során megállapítást nyer, hogy a gyanúsított személy nem követte el a feltételezett lopást, akkor a kereskedő kifejezett érdeke bocsánatot kérni a gyanúsított személytől az okozott kellemetlenségért, félreértésért, az esetleges károkozást megtéríteni. A vásárló kérésére ebben az esetben a bolt vezetője vegyen fel jegyzőkönyvet és egy példányát a vevőnek adja át. Célszerű lehet a bocsánatkérést is írásban rögzíteni.

Rendkívüli események kezelése

Rendkívüli eseménynek tekintünk a vagyonvédelemben minden olyan eseményt, amely a szokásos napi ügymenettől eltér és a tevékenységet végző részéről intézkedést igényel. Pl.:

  • Tűz keletkezése, robbanás (a tűzriadó termet minden dolgozónak ismernie kell).
  • Áramkimaradás, gázszivárgás, csőtörés (illetékes szervek telefonszámai elérhető helyen, elzáró helyek ismertek legyenek).
  • Hirtelen haláleset, baleset, mérgezés (elsősegélynyújtás, orvos, mentő, hatóságok, hozzátartozó értesítése, terület lezárása, tanúk felkutatása).
  • Elemi csapás (előrejelzés esetén azt megelőzően be kell zárni, azonnali eseménynél életet kell menteni, megelőzni a közveszélyt, vagyonmentést végezni, a tulajdonost, a hatóságot értesíteni kell) A személyzetet ért támadás.
  • Lopás (tulajdonos, rendőrség, biztosító értesítése, helyszín biztosítása kár nagyságának megállapítása, rendkívüli leltár elrendelése)
  • Közveszéllyel fenyegetés bekövetkezése (épület kiürítése): A kiürítés alatt elkövethető legjellemzőbb jogsértések:
    • Termékek eltulajdonítása.
    • Ruhatárból saját ruha kivétele.
    • Tűzvédelmi előírások betartása.
    • Pánik elkerülése.
    • Kiürítési terv – célja, hogy a közveszéllyel való fenyegetés bűncselekményre a rendőri, tűzszerész erők, a biztonsági szolgálatok, az üzemeltető, a bérlők feladatait, együttműködését összehangolja, megteremtse a gyors és hatékony lezárás, kiürítés és átvizsgálás feltételeit. Tartalmaznia kell a végrehajtásban kötelezett feladatait, a megelőző biztonsági rendszabályokat, az ürítés és átvizsgálás ütemét és sorrendjét, az ebben felhasznált erőket, eszközöket és módszereke.

 

 


Webáruház készítés